Dr. Kósa Lajos Magyar Óriásnyulai

A Magyar Óriásnyulak megmentésén és népszerűsítésén fáradozom családommal, bízva a fajta felemelkedésében!

 

A magyar óriásnyúl kialakulása és elterjedése (Nagy János fajtatörténeti kutatásai alapján.)

 

Az 1910-es évek elején hazánkba került belga óriások utódai megedződtek, a magyar időjárási viszonyokhoz idomultak, akklimatizálódtak. Sajnos számuk az 1914-1918-as években bekövetkezett „világégés” folyamányaként nagyon megfogyatkozott. Ez a megmaradt kevés számú állat lett a kitenyésztésének alapanyaga.

 

Két tenyésztő – kezdetben egymásról sem tudva – nekiálltak a magyar óriásnyúl kitenyésztéséhez. A székesfehérvári Dr. Viniczay László a háború előtt behozott belga óriásnyulaktól származott kisebb testű, mintegy 4-5 kg súlyú úgynevezett "magyar belgákat", az újonnan behozott német óriásnyúllal, a színeket is keverve keresztezte.Az utódokat gondos kiválasztással tökéletesítette, az időjárás zordságának kitéve edzettségüket, ellenálló képességüket fokozta.

Szegeden Major Ákos végzett kísérleteket. Németországból újonnan behozott óriásnyulakat az ország különböző kistenyészeteiből megvásárolt közönséges istállónyulakkal keresztezte. Az 1936-ban megrendezett I. Szegedi Országos Házinyúlvásár és Kiállításon már szerepeltek a kitenyésztett óriásnyulak magyar belga néven. Szakemberek, tenyésztők ekkor figyeltek fel a fajtára. Népszerűségéhez hozzájárult a két kitenyésztő szakirodalmi munkái is, melyek 1941-, 1942-, és 1955-ben jelentek meg. 1940-es évektől a tenyésztők már a "magyar óriásnyúl" elnevezést használták. Kiváló ellenálló-, jó tömeggyarapodó- és nevelőképessége népszerűvé tette a fajtát.

1955-től folyamatosan terjedt. 1965-75 között érte el a fajta a legnagyobb egyedszámot. A tenyészetek többsége Kispest, Salgótarján, Pécs környékén koncentrálódtak az akkor már jól működő egyesületek központjaiban, - de szép számmal megtalálhatók voltak az ország más pontjain is.

 

A magyar óriásnyúl jelenlegi helyzete

 

A magyar óriásnyúl létszámának drasztikus csökkenése, nagyobbrészt, az 1960-as, 70-es években országunkba bekerült világfajták népszerűségével függ össze. Becslések szerint a 70-es évek végére, 80-as évek közepére, 90%-kal csökkent a magyar óriásnyúl-tenyészetek száma, részben az előbb említett okok miatt, részben az ebből következetesen kialakult vérfrissítési problémákból, melyet a megmaradt magyar óriásnyúl-tenyésztők jelentős hányada más óriásfajtákkal oldotta meg.

 

Ez, a más óriásfajtákkal való bekeresztezés, a stabil/homogén fajta létrejöttének elhúzódását okozta. Ez a jelenség a fajta kialakulásától fogva jelen van. Azok, akik nem alkalmazták a megfelelő tenyészcélt – pedig a szakemberek többször is felhívták a figyelmet arra - ,mely szerint a rövidebb fülű és törzsű, erősebb mellkasú egyedeket részesítsék előnyben tenyésztési, szelekciós munkájukban.

 

Ezt sokan figyelmen kívül hagyták, és akarva-akaratlanul fajtaátalakítást hajtottak végre állományukon, mely egyedek mind inkább a német-, vagy belga óriásra kezdtek hasonlítani (egységes szín, hosszabb fül, keskeny mellkas, megnyúlt test, rossz nevelőképesség).

 

A magyar óriásnyúl "eredeti" egyedeinek védelmére 2008-ban tenyésztői közösség jött létre és 2009. november 14-én megalakult a Magyar Óriásnyúl-tenyésztők Országos Egyesülete, az eredeti magyar óriásnyúl megmentésére, tenyésztésére és elterjesztésére.

 

 

 

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 3
Tegnapi: 17
Heti: 38
Havi: 252
Össz.: 68 625

Látogatottság növelés
Oldal: A Magyar Óriás kialakulása
Dr. Kósa Lajos Magyar Óriásnyulai - © 2008 - 2024 - magyar-oriasnyul.hupont.hu

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »